Hisznek-e a természettudósok a csodákban?

Vajon miután Isten megteremtette a világot, teljesen elfeledkezett róla? Nem, sőt, nagyon sok mindent tesz a teremtett világért! Többek között gondoskodik arról, hogy minden a megszokott módon történjen: biztosítja, hogy a természeti jelenségek, mint például a gravitáció (a Föld és a Nap ereje, ami miatt a Föld nem távolodik el a Naptól, és mi sem a Földtől) ugyanúgy működjön ma és holnap, mint ahogy tegnap is működött. Aki tudós lesz, tanulmányozhatja a természetben zajló folyamatokat (ezeket természeti törvényeknek is nevezzük), amelyeket Isten azért alkotott meg, hogy általuk biztosítsa környezetünk megszokott működését.

Időnként viszont Isten olyan dolgokat tesz, ami eltér ezektől a természetes folyamatoktól, vagy felgyorsítja azokat. Ezeket a meglepő, váratlan és nagyon különleges eseményeket nevezzük csodáknak. A természettudomány megtanít arra, mi hogyan történik a megszokott módon, de ez nem jelenti azt, hogy aki a természettudománnyal foglalkozik, ne hihetne abban, hogy Isten néha másként is cselekedhet. A történelem folyamán sok természettudós volt, akik hittek a csodákban, és a mai kutatók között is sok ilyet találunk!