Megmondhatja-e nekünk a természettudomány, hogy mi a jó és mi a rossz?

A természettudomány nagyon jó abban, hogy megállapítsa, hogyan működnek a körülöttünk lévő világban a dolgok és az őket befolyásoló folyamatok. Abban is jó, hogy előre megmondja, mi történhet, ha egy adott dolgot csinálunk.

Például az alapján, amit a természettudomány a klímaváltozásról, a fosszilis energiahordozók kémiájáról, illetve az autók tervezéséről és működésük fizikájáról tud, előre megmondhatjuk, hogy amikor autóval megyünk iskolába, akkor a felhasznált fosszilis üzemanyaggal szén-dioxidot bocsátunk ki a levegőbe, ezzel hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, ami pedig még további környezeti, társadalmi és gazdasági hatással lesz az emberekre és a bolygónkra.

Azt viszont nem mondja meg a természettudomány, hogy ezek a dolgok jók vagy rosszak, és vajon jó-e, ha hagyjuk, hogy ez történjen az emberekkel és a bolygónkkal.

Magától értetődőnek tűnhet, hogy az, ami másoknak kárt okoz, nem lehet jó. Ez a gondolat viszont az etika (a jó és a rossz döntések vizsgálata) tudományához tartozik, és azokhoz az etikai témájú beszélgetésekhez, amelyeket már évezredek óta folytatnak az emberek a jóról és a rosszról. Ezeket az etikai kérdéseket, azaz dilemmákat a jóról és a rosszról gyakran olyan emberek fogalmazták meg, akik valamelyik valláshoz tartoztak.

A természettudomány információkkal szolgálhat az etikai kérdések helyes megválaszolásához, de a természettudománynál több kell ahhoz, hogy kialakítsuk a véleményünket valamivel kapcsolatban, és megmondjuk, hogy az jó vagy rossz.